<< 2017 Augusztus >>
H K Sze Cs P Szo V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      

AngyalZÖLD stratégiai programok


 

  A XIII. Kerületi Önkormányzat az első budapesti önkormányzat, mely zöldfelületi stratágiát és zöldhálózatfejlesztési programtervet alkotott 2008-ban . Ezt, a közterületek egységes, koordinált szemléletű fejlesztésének és üzemeltetésének igényével 2014-ben AngyalZÖLD+ néven közterületi és zöldhálózati stratégiává és programtervvé bővítette.

A XIII. Kerületi Önkormányzat és a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. célja az AngylaZÖLD+ Stratégia megalkotásával  széles körű társadalmi konszenzuson alapuló fejlesztési elképzelés megfogalmazása a kerületi közterületek és a zöldhálózat jövőjével kapcsolatban. 


 

AngyalZÖLD+ stratégia és program 2015-2019


 

A stratégia hosszútávú célja az alábbi jövőkép megvalósítása:

Az integrált szemléletű közterületi fejlesztésekeredményeként az ágazati szempontokat egyesítő szemléletben kerül sor a közút-, parkolási- és zöldhálózat üzemeltetésére és fejlesztésére. Megújult Duna-parti sétányok és igényes zöldterületek alkotják a kerület észak-déli tengelyét. Megfelelő összekötő elemek és közterületi átalakítások hozzák elérhető közelségbe a Duna-partot, a Dunát és szigeteit a kerület lakosai számára. A természetközeli kialakítású mederben folyó Rákos-patakot övező parkok, játszóterek, tanösvények alkotta kelet-nyugati közhasználatú zöldfelületi-folyosó a főváros és az agglomeráció közötti fontos ökológiai hálózati elem és rekreációs tengely. A városi jelentőségű nagyparkokat és a kerületi alközpontokat csillapított forgalmú, zöldfelületi elemekkel és kerékpáros infrastruktúrával jól ellátott zöldsétányok kötik össze, melyek hálózattá szervezik a kerületi közparkok, közkertek, lakóterületi zöldterületek és városi terek rendszerét. Az északi és keleti határokat jelentő vasúti területek integrált fejlesztése, átalakulása új közterületi kapcsolatokat teremtett a szomszédos kerületek irányába. A kerületen belüli alközpontok megerősödésével a belső gépjármű használat csökkent, hiszen gyalogosan és kerékpárral számos alapszolgáltatás a lakókörzeten belül kis távolságban elérhetővé vált. A kerületen belüli közlekedés tekintetében a prioritási sorrend első helyén a gyalogos közlekedés áll, ezt követi a kerékpáros, a közösségi és legvégül a gépjármű közlekedés kiszolgálása. A közösségi közlekedés járművei zéró emissziós üzemeltetésűek a közösségi közlekedés gerincvonalain és a lakóövezetekben. A dunaparti fekvés által kínált előnyöket a városi és elővárosi hajózás fejlesztése során is kihasználja a kerület. A közterületi parkolás elsősorban a lakosok érdekeit szolgálja, a fizetős zónák kiterjesztése és a parkoltatás rendje, mintforgalomtechnikai szabályozó eszközjelenik meg, amely védi a kerületen kívülről jövő túlzott terheléstől a lakó- és rekreációs zónákat. A már meglévő valamint új zöldterületek, fasorok, játszóterek, sportterek színvonalasan fenntartottak, biztonságosak és tiszták. A legsűrűbben beépített területeken is fasorok létesülnek a közterületeken, a tömbök egy része pedig közhasználatra átadott elemekkel bővül. A zöldterületek funkciójukban alkalmazkodnak a kerületben élők sokszínű szabadidős, rekreációs igényeihez, lakókörnyezetük meghatározó, fenntarthatóan kialakított és karakteres elemeivé váltak. A fejlesztések során a kerület nagymértékben támaszkodik a lakossági véleményekre, a partnerségkiterjed a civil és lakossági részvételre is a tervezés és a fenntartás területén egyaránt. A klíma- és az ökotudatos fejlesztések újszerű szempontjai az épített környezet minősége, a közterületek fenntarthatósága mellett közegészségügyi szempontból is kifejtik pozitív városökológiai hatásukat. A XIII. kerület Budapestnek - a szó szoros értelmében is - virágzó kerülete.

 

 

 A jövőkép megvalósításához az AngyalZÖLD+ dokumentumban jelzett programok és projektek visznek közelebb a 2015-2019 közötti időszakban.





Zöldsétány a Marina-parton

A nap képe